Autókban már 20 éve használatosak a hibrid hajtások: tehát belső égésű motorok kombinációja más üzemanyagú meghajtással. Az évek során hajókban is megjelentek a hibrid megoldások, a Wikipédia német nyelvű összefoglaló oldala 20 darabról tesz említést. Méretüket és felhasználásukat tekintve ezek egyrészt kisebbek, másrészt városon belüli alkalmazásra szolgálnak, a nagyobbak pedig főleg kompként működnek. A felsorolás már tartalmazza azt a két hajót, amik a jelen poszt megírását motiválták.

Az új hajók használatba vétele mindig eseménynek számít, a legújabb üdülőhajókét azonban már nem is győzi követni az ember. Az itt bemutatott új hajó azonban más kategória, emiatt több szempontból is e blog lapjaira kívánkozik.

Mert az év közepén a norvég Hurtigruten hajótársaság egy koncepciójában és méretében is vadonatúj hajóval rukkolt ki. Az MS Roald Amundsen leírása a Wikipédián németül és angolul.

Az Amundsen a világ első hibrid hajtású expedíciós hajója, melynek egyik fő célterülete a sarkvidék lesz.

 MS Roald Amundsen - Fotó: Hurtigruten

Vízre bocsátása már 2018 februárjában megtörtént, és a tervek szerint már 2018-ban szolgálatba kellett volna állnia, de a belső kiépítése annyit késett, hogy az Ulsteinvik hajógyár csak 2019. június végén adta át az üzemeltetőnek. A késésben az is szerepet játszhatott, hogy a norvég partok mentén új szolgáltató társaság működését is jóváhagyták, ami újabb feladatokat és súlypontokat jelentett a Hurtigruten számára.

A hajó főbb adatai:
hosszúsága: 140 m, szélessége: 24 m, bruttó űrtartalom: 21 765, max. utasszám: 530

Mit is érdemes tudni az új hibrid hajtóművel ellátott hajóról, mely ebben a kategóriában az első ilyen megoldás?
Hajtása dízel-elektromos, vagy tisztán elektromos is lehet; ez utóbbit főleg a sarkvidéki klíma és környezet kímélése érdekében a partok közelében kívánják használni, és így az akkumulátorok aktuális kapacitásától függően 30-50 percen át tud majd haladni. A hajó törzsét kifejezetten a sarkvidéki körülményekhez alakították ki (6. sarkvidéki osztály). Meghajtása két hajtómű-gondolával történik, ld. ITT.

A hibridtechnika összetevő elemei a műszakilag optimalizált megoldásoknak köszönhetően: a hajótörzs alakja, az azimut propellerek, az állandómágneses motorok (alacsony NOx értékekkel), a legkorszerűbb dízelgenerátorok, és megtakarítások a kabinok területén is.

A motorok üzemanyagként a tisztább, de drágább tengerészeti dízelt használják. A Rolls-Royce által gyártott motorok károsanyag (CO2 és nitrogénoxidok) kibocsátása a Hurtigruten szerint 14 %-kal alacsonyabb, mint a hagyományos rendszereknél. A motorok által meghajtott dízelgenerátorok fölösleges energiáját az akkumulátorokban tárolják, de az akkumulátorokat persze parti árammal is fel lehet tölteni. Az akkumulátorok energiáját aztán a természetvédelmi szempontból érzékeny területeken károsanyag-kibocsátás és zaj nélküli rövidebb utaknál használják fel. Az akkuk energiáját továbbá arra is fel lehet használni, hogy az állásidő alatt a dízelmotorokat váratlan eseményekre számítva ne kelljen készenléti üzemben járatni, mert az esetleg szükségessé váló gyors manővereket az akkumulátorok energiájával is végre lehet hajtani. Ezzel a hajtással a hajógyár szerint mintegy 20 % üzemanyag-megtakarítást lehet elérni.

Az első időszakban az akkumulátorok számára kialakított helyiségek nincsenek is teljesen kitöltve, erre majd csak egy későbbi kiépítési szakaszban kerül sor, amikorra remélhetőleg a legújabb fejlesztésű és nagyobb teljesítményű akkukat is tudják majd használni.

A hibridtechnika működtetésének két fő pillére:
1. Peak Shaving: azaz az akkumulátorok töltése mindig a generátorok optimális fordulatszámán, azaz a legkedvezőbb hatásfoknál történik, amikor azok több energiát termelnek, mint amennyi a hajó működéséhez szükséges. Ezáltal csökken az üzemanyag-felhasználás átlagértéke.
2. Az akkumulátorok képezik a hajó energiatartalékát: nehezebb manővereknél, pl. szűk szorosokban, a kikötői navigálás során, vagy egy pozíció fenntartásánál egy generátort mindig készenléti üzemmódban kell tartani, hogy ha szükséges, azonnal rendelkezésre állhasson a szükséges energia. Készenléti üzemmódban azonban a dízelmotor különösen rossz hatásfokkal működik, tehát a fogyasztása aránytalanul magas. Az akkumulátorok feltöltött állapotában ezt a generátort azonban le lehet állítani, mert a szükséges energiát az akkuk biztosítják. Továbbá arra is használhatók, hogy a generátorokat optimális hatásfokkal lehessen működtetni, és a terhelési csúcsokat, amikhez egy további generátorra lenne szükség, az akkumulátorokkal egyenlítsék ki.

A hajó felépítéséről
A hajó több fedélzetén is találhatók jó kilátást biztosító helyiségek, hogy az összes utas élvezhesse a tájat és az élővilágot, belső, tehát ablak nélküli kabinja pedig nincs is. Az utasokat három étterem, medence-fedélzetén pedig egy infinity medence és több whirlpool kényezteti. Belső berendezésére a skandináv formaterv jellemző. 

 Medence-fedélzet - Fotó: Hurtigruten

A Hurtigruten a hajóval történő utazásoknál elsősorban a célterület természeti értékeinek megismerését és felfedezését, valamint a kikapcsolódást tűzte ki céljául, tehát nem tekinthető hagyományos üdülőhajónak. Ezért a Roald Amundsen az utazások során nem kínál showműsoros szórakozást. Ehelyett az utasok a hajó ún. Science Centerében különböző angol nyelvű ismeretterjesztő szakmai előadásokat hallgathatnak meg a célterület biológiai, történelmi és geológiai témáiról. Ezen kívül a hajó expedíciós csoportja irányításával akár vizsgálatok és kísérletek végrehajtására is sor kerülhet, és a hajó fényképésze is az utasok rendelkezésére áll, és műhely-foglalkozások keretei között kínál segítséget a legjobb felvételek elkészítéséhez. 

Science Center - Fotó: Hurtigruten

A klímára és környezetre gyakorolt hatások
A klímavédelem kapcsán a teher- és üdülőhajók által okozott szennyezőanyag-kibocsátás mindennapos téma, ezért egy újfajta hibrid meghajtás alkalmazását csak üdvözölni lehet. Ha valakiben felmerülne a kérdés, hogy miért kell hajószámra szállítani az embereket a szennyezésekre érzékeny sarkvidéki területekre is, akkor hozzáértő szakemberek válaszára lehet hivatkozni: Robert Calgagno, az 1906-ban alapított monacói Óceánográfiai Intézet jelenlegi vezetője az Intézet múltjából idézett: „A tengereket ismerni, szeretni és védeni kell”. Később Jacques Cousteau, aki sokáig szintén az Intézet vezetője volt, a következő szavakkal fogalmazta meg ugyanezt: „Nem lehet megvédeni azt, amit az ember nem szeret és nem ismer.” A Science Center fentebb már említett szakmai ismertetői erre a gondolatra vezethetők vissza. Forrás: [cruisetricks.de]

Első útjai
2019. július elején végre olyan állapotba került a Roald Amundsen, hogy elindulhatott első útjára, igaz, ismét kissé megkésve, Tromsö irányába. Az első útja első szakaszát akkumulátoros üzemmódban, tehát elektromos energiával tette meg. Aztán egy ideig a postahajók szokásos útvonalán a Hurtigruten állomásait járta, nyilván, hogy a különböző rendszereit üzemi körülmények között próbálhassa ki. Július végén azonban már Izlandra és Grönlandra vezetett az útja, szeptemberben pedig az Északnyugati átjárón áthaladva érte el Alaszka nyugati partvidékét. További úticéljai pedig a világ csodás tájai: Belső átjáró (Inside Passage), Közép- és Dél-Amerika, Tűzföld, Falkland-szigetek, Déli sark, stb., részletesen lásd itt: németül // angolul, számomra sajnos elérhetetlen árakon.

Az Amundsen keresztelőjét az ottani első téli szezonja kezdetén 2019 november 7-én az Antarktiszon (Brabant sziget, Chiriguano öböl) tartották, de nem egy üveg pezsgővel, mint az szokásos, hanem egy jégdarabbal, mint ahogy 1917-ben a hajó névadója Amundsen is tette arra gondolva, hogy ilyen módon a hajó már ekkor érezze azt a jeges környezetet, amelyben a legtöbb időt fogja eltölteni. A szokatlan körülmények között megtartott keresztelő YouTube videója: 

Az Amundsen ikertestvére az MS Fridtjof Nansen lesz, melyet 2020-ban kívánnak szolgálatba állítani.