A címben feltett kérdés általában hajókról, vagy általánosabban vízi járművekről vízbe került emberekkel kapcsolatban merül fel. Ebben a posztban pedig kifejezetten az üdülőhajózással kapcsolatban előfordult esetekről lesz szó.

(Az „Ember a vízben!” német megfelelője: Mann über Bord (férfi) // Frau über Bord (nő), de természetesen nemektől független változata is van: Mensch (ember) / Person (személy) über Bord. Angol megfelelője pedig: „Man overboard”).

A téma aktualitását egy közelmúltban történt esemény adja:

Augusztus 19-én a horvátországi Pula közelében a Norvegian Star üdülőhajóról vízbe esett egy brit nő, akit a horvát tengeri mentőszolgálat csak kb. 10 óra elteltével talál meg, és mentett ki a vízből, élve és stabil állapotban. Az eseményről az Index is közölt egy rövid hírt. Az eset miatt a hajó 6,5 órás késéssel ért Velencébe, így a következő turnus is később tudott elindulni.

Németország lapjai és szakmai portáljai természetesen kivétel nélkül beszámoltak az esetről, kiegészítve az ismertté vált részletekkel, általánosabb információkkal, statisztikákkal, korábbi esetek leírásával, továbbá túlélési tanácsokkal is. Az esetet követő napokban különféle hírek érkeztek a nő vízbe jutásának okairól, miután egy biztonsági videofelvételről kiderült, hogy a nőt nem lökték a vízbe, így valószínűsíthető, hogy maga ugrott le a hajóról. A hírek szerint alkohol hatására, miután összeveszett a partnerével. Csak úgy nem eshetett le, mert ahol a táskáját és ruháját megtalálták (fehérneműre vetkőzött), ott a korlát 1,8 méter magas, a leugráshoz tehát fel kellett másznia rá. Az esti órákban történt esetet nem is vették rögtön észre, ezért a Norvegian Star is csak éjjel 2 körül fordult vissza, hogy részt vegyen az utas keresésében, akit aztán vasárnap délben, alig 2 kilométerre a vízbe esése helyétől találtak meg. 

A német tengeri mentőszolgálat gyakorlata Kielben: Fotó: Pajx 

Egy kanadai szakértő szerint, aki kiértékelte az elmúlt 18 év ilyen eseteinek adatait, havonta átlagosan 2 (utas, vagy a személyzet tagja), évente tehát 20-24 személy kerül vízbe / tűnik el az üdülőhajókról. Már ebben az évben is 17 ilyen eset fordult elő. A túlélők részaránya sajnos elég kedvezőtlen, mindössze 20 %.

A vízbe esések: egy részük baleset, más részük öngyilkosság: a [stern.de] egyik cikke az üdülőhajókat a „Halálra vágyók Eldorádójának” nevezte. És mivel a hajók nem minden részét lehet kamerákkal megfigyelni, mindig marad olyan eset is, aminek az okát nem lehet kideríteni (ez mintegy 30 %).

Ráadásul az ilyen eseteket nem is veszik észre azonnal, pedig a vízben töltött időnek döntő szerepe lehet a túlélésben. A véletlen balesetek számát a szakértő szerint a korlátok magasságának növelésével lehetne csökkenteni; az alkohol azonban sok akadályt le tud győzni, de biztos nem segít a veszélyek reális megítélésében.

Az eltűnt személyek hozzátartozói sokszor szenvednek a bizonytalanság / az információk hiánya miatt, írja a szakértő egy konkrét eset kapcsán. Néha maga a hajótársaság is igyekszik eltussolni a részleteket, a társaságok üzletét ugyanis rontja, ha megszellőztetik utasaik balesetét. A fenti konkrét esetben az eltűnt fiatal nő apja egyesületet hozott létre az üdülőhajókról eltűnt személyek hozzátartozóval együtt, hogy fórumot teremtsen az ilyen eseteknek: http://www.internationalcruisevictims.org/

A balesetek számának csökkentését szolgáló biztonság fokozására nincs egységes módszer, sőt kötelező előírás sem, bár az USA-ban 2010-ben erre vonatkozóan már törvény is született: ez a "Cruise Vessel Security and Safety Act". Eszerint negyedmillió dollár büntetés fenyegeti azt a társaságot, amely 4 órán belül nem jelenti egy utas eltűnését. Előírja ezen kívül, hogy az USA kikötőibe érkező hajókra automatikus, de drága „Ember a vízben!” rendszert telepítsenek. A társaságok azonban olcsóban megússzák, ha egy személy eltűnését öngyilkosságként állítják be.

Túlélési tanácsok a német tengeri mentőszolgálat egy tagjától:

[Forrás: spiegel.de]

Mennyi ideig éli túl az ember a vízbeesést? 
A tápláltság és az egészségi állapot döntő szerepet játszik, fontos azonban a lelki állapot, a ruházat és a víz hőmérséklete is. Általános szabályt azonban ezekből sem lehet levezetni, hiszen előfordult már, hogy egyesek 24 órát is túléltek a vízben. (Nem is régen, 2018 július elején volt egy ilyen eset, amikor Kuba közelében a „Norwegian Getaway” fedélzetéről a személyzet egyik tagja esett a vízbe, akit csak 22 óra elteltével talált meg élve egy másik üdülőhajó!)

Az Adria hőmérséklete az eset idején 20 ºC volt, mekkora szerepet játszik a víz hőmérséklete?
Nagyon fontosat! Több órás túlélés csak csak ilyen, viszonylag magas hőmérsékleteken lehetséges. Télen, az Északi tengeren, ahol a víz hőmérséklete 4 ºC körüli, az ember csak pár percig marad életben, amíg a test túl erősen nem hűl le, és el nem veszti az eszméletét.

A brit nő a hideg ellen állítólag órákon át énekelt. Vannak módszerek a túlélési esély növelésére?
Először is takarékoskodjunk az erőnkkel, őrizzük meg a nyugalmunkat, az összes mozgást csökkentsük a minimumra. A ruhát feltétlenül hagyjuk magunkon, mert ha tele is szívják magukat vízzel és nehézzé válnak, egy kicsit minden ruhadarab melegen tartja a testet. És meg se próbáljunk a távozó hajó, vagy a horizonton látszó szárazföld felé úszni, a távolságokat nehéz reálisan felmérni.

Mit tehetek, hogy a tengeri mentők hamarabb megtaláljanak?
A karok lassú fel- és lemozgatásával és hangos kiáltással segíthetünk felhívni magunkra a figyelmet. De itt is érvényes a szabály, hogy éreznünk kell, mindez mennyit erőt vesz igénybe és hogy a mentők tényleg látható vagy hallható távolságban vannak...

Kívánom a „nyájas olvasónak”, hogy ezeket a tanácsokat soha ne kelljen a gyakorlatban alkalmaznia.

Összefoglalás 9 nappal később [Forrás: bild.de]:

A nyomózók megállapították, hogy is került vízbe a brit nő, a Daily Mail így írja le az esetet:
„Egy videón látható, hogy a hajó farán a 7. fedélzeten a nő a táskáját és a dolgait egy asztalra tette, aztán levetkőzött, és nem látszott idegesnek. Utána egy pillanatra megállt, majd céltudatosan leugrott, hogy nehogy a hajóra essen, vagy a hajóturbina beszívja.” 
Az idézett újság szerint a hölgyet közvetlenül a kimentése után az érdekelte a legjobban, hogy ki fizeti a hajókat és repülőt is igénylő mentés költségét, ami több százezer font is lehet. Az összeget azonban nem a nőnek kell megfizetnie, hanem nemzetközi szerződések alapján a horvát állam állja.