Ezeken az oldalakon már többször és különböző témákkal kapcsolatban esett szó Velencéről. A Velence név azonban több más várossal kapcsolatban is lépten-nyomon elhangzik, pl. az Észak Velencéje formában, egész sok várossal kapcsolatban is. A magyar nyelvű Wikipédia cikk pl. 30 ilyen várost sorol fel, a német 11-et, az angol pedig (sok képpel) 38-at. Az összes jelöltet felsorolni túl hosszú lenne, ezért itt csak a legismertebb európai városokról lesz szó. Ha az olvasónak további javaslata lenne, kérem hozzászólásban közölje.
A tárgyalt városok keletkezési körülményei természetesen különbözőek, a legfőbb közös tényezőjük a víz és szerepe a város működésében. Az alább felsorolt városokról a poszt végén található részletes ismertetésben lehet olvasni, itt most csak a neveket és a földrajzi körülményeket ábrázoló képeket mutatom be. A képes lista után szavazni is lehet, kinek melyik jelölt az igazi Észak Velencéje.
Kiindulásként a névadó:
Velence - Olaszország 
Fotó: De Horst-schlaemma - Trabajo propio, CC0
Amszterdam - Hollandia
Fotó: Maróy Ákos, http://akos.maroy.hu/?s=amsterdam
Brugge - Belgium
Fotó: Le Fou - Eigenes Werk, CC BY-SA 3.0
Hamburg - Németország
Fotó: Merlin Senger, CC BY-SA 3.0
Koppenhága - Christianshavn – Dánia
Stockholm - Svédország
Fotó: Vägverket/Anna-Maria Rådberg - Vägverket, CC BY-SA 3.0,
Szentpétervár - Oroszország
Fotó: https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2845149
A nagyobb városokon kívül számos kisebb települést is Velencének becéznek, ezek közül csak az utóbbi évek legfelkapottabb holland faluját említem, ahová a világ túlsó végéből is tódulnak a turisták.
Giethoorn - Hollandia 
CEphoto, Uwe Aranas or alternatively © CEphoto, Uwe Aranas, CC BY-SA 3.0
Az alábbiakban az olvasó véleményt nyilváníthat arról, hogy a felsorolt városok közül szerinte melyik az igazi Észak Velencéje. Mindegy, hogy milyen szempontok alapján dönt így vagy úgy, bejelölni csak egy helyet lehet.
Részletes ismertetés; a fotók és szövegek forrása: Wikipédia
Velence - Olaszország
Az Adriai-tenger északi részén lévő mocsaras Velencei-lagúnában, 118 kisebb-nagyobb szigeten fekszik,
A lagúnák és szigeteik a legutóbbi jégkorszak hatalmas folyamáradatainak és a tenger munkájának állandó összecsapásából származnak. Az Alpokból lezúduló, gleccserek által szaggatott kövek, törmelékek elérték a tengert, amit az Adria hullámai a part előtt teregettek el – így a nyílt tenger és a partok lapályaiba nyúló sekélyebb tengerrész között hosszú szigetek és nagy turzások jöttek létre. Így született meg a lagúna, amely 6–10 km szélességben ékelődik a nyílt tenger és a szárazföld közé.
A lagúna a part felé mindinkább elmocsarasodik, ez az ún. holt lagúna. A másik részében viszont érvényesül a tenger kismértékű apály-dagály hatása, és mivel így vize együtt él az Adriával, nem mocsarasodik el. Ez utóbbi az élő lagúna – s ebből született, nőtt ki Velence. A holt lagúna csak a tavaszi-őszi áradások idején kerül víz alá, míg az élő lagúna egész esztendőben.
A középkorban számos apró sziget benépesült, s kisebb települések jelentek meg, kolostorokkal, épületekkel.
Amszterdam - Hollandia
Amszterdam neve az Amstelredamme-ből származik, amely a város eredetére utal egy gát körül az Amstel folyó partján. A 12. század végi kis halászfalu, Amszterdam lett a holland aranykor (17. század) egyik legfontosabb kikötője a világon.
A város névadója az Amstel folyócska, amely itt ömlik az IJssel-tó délnyugati öblébe, az IJbe. Az IJ valaha az Északi-tenger nagy öblének, a Zuiderzeenek a nyúlványa volt, de 1932-ben ezt lezárták, és egy tavat hoztak létre. A tengerszakasz elzárása lehetővé tette, hogy a város megmeneküljön a gyakori áradásoktól, és hogy a tengerfenék egy részét kiszárítsák. A várost az Északi-tengerrel és a Rajnával csatorna köti össze. Az IJ most az Ijssel-tó vizének egy részét vezeti a Nordzeekanal csatornán át az Északi-tengerbe, vize így folyóvíznek tekintendő.
Amszterdam 207 négyzetkilométeres területének ötödrészét az öböl, a kikötőmedencék, a csatornák, és a folyók vízfelületei foglalják el. A város körútjait, sugárútjait, a csatornák (grachtok) alkotják, melyeknek hosszúsága 44 km. A város így kb. 100 szigetre tagolódik, melyeket a grachtok fölött átívelő hidak kapcsolnak össze egymással. Méltán nevezhetik a vizek városának, és Észak Velencéjének is.
Brugge - Belgium
A várost sokszor az észak Velencéjének is nevezik, hiszen számos csatorna szeli át. Az óvárost körülvevő régi erődítmények és malmok maradványai ezen csatornák mellett találhatóak. Brugge Európa kiemelkedő látványossága köszönhetően annak, hogy a városközpont a középkor óta alig változott.
A települést, Flandria első grófja, I. Balduin alapította, de Brugge csak 1128-ban kapta meg a városi jogot. Brugge város alapító okirata 1128. július 27-ére datálódik. Az újdonsült polgárok nyomban új falakat és csatornákat építettek. 1050-től a folyó fokozatos feltöltődése okozta, hogy a város elvesztette kijáratát a tengerre. Egy 1134-es vihar új kijáratot nyitott, természetes csatornát alakítva ki a Zwin-öbölnél. Az új tengerpart egész a Dammeig nyúlt, itt alakult ki Brugge kereskedelmi központja.
Hamburg - Németország
Hamburg Németország északi részén, az Elba folyam hatalmas tölcsértorkolatának kezdetén, a nyílt tengertől 110 kilométernyire délkeletre fekszik. A település óvárosi magja az Alster, a Bille és az Elba találkozásánál épült fel. Az Elba a város előtt két ágra (Norderelbe és Köhlbrand) bomlik. Az általuk közrefogott Wilhelmsburg-szigeten épült fel a hamburgi kikötő. A szigetet hidak és a flyóágak alatti alagutak kapcsolják a városhoz. A folyamtól északra és délre elterülő térszínek a geesthez tartoznak, így védettek a folyamon rendszeresen jelentkező vihardagályoktól. A folyam közvetlen közelében fekvő területek a marschok, amelyeket gátakkal és zsilipekkel próbálnak a vihardagályoktól és árvizektől megvédeni.
Folyók, tavak, szigetek
Hamburg legnagyobb folyója az Elba. A Csehországban eredő folyam a városba már majdnem egy kilométer szélesen érkezik. Az Elba a Hanza-város déli határában kettő nagy (Északi- és Déli-Elba) és több kisebb ágra szakad szét. A kikötővidék folyamatos terjeszkedése már megszüntette a folyóágak természetes állapotát, a partokon szárazdokkok, rakpartok és gyárak épültek. A folyamot gátakkal szabályozták és a kikötőtől a tenger felé tartó szakaszon folyamatosan kotorják, hogy a konténerszállító hajók számára szükséges 16 méteres mélységet fenntartsák. Jelenleg tervezik a folyó vízmélységének 17,4 méterre növelését.[2] Az Elbán át érkező északi-tengeri árapály jelenség is érzékelhető a városban. A dagály- és apályszintek közötti különbség 3,64 méter.[3][4]
Az Elba egyik apró északi mellékfolyója az Alster. A folyócskát torkolata előtt kevéssel két mesterséges tóvá duzzasztották. A nagyobbik a Külső-Alster (Aussenalster), míg a városközpontban fekvő a Belső-Alster (Binnenalster) nevet kapta. Az Alster belvárost átszelő ágait csatornákká építették ki. Hamburgot számtalan kanális, apró csatorna, és vizesárok szeli át, melynek következtében a Hanza-város a világ hidakban talán leggazdagabb települése. Több mint 2500 híd van a városban, amivel megelőzi Amszterdamot (1200 híd) és Velencét (400 híd) is.
Koppenhága - Christianshavn – Dánia
Christianshavn Koppenhága egyik városrésze a belváros délkeleti részén. Egy nagyobb mesterséges szigeten fekszik, valamint hozzá tartozik a Holmen nevű, több apró szigetből álló terület. A délkeleti oldalán az egykori városfal sáncai határolják. IV. Keresztély dán király alapította. 2007 előtt önálló kerület volt, azóta az Indre By (belváros) kerülethez tartozik, de külön képviselő-testülete van. Az munkásosztály egykori lakónegyede ma divatos, egyedi arculatú városrész, ahol üzletemberek, művészek, yuppiek, hippik és fiatal családok élnek egymás mellett. A városnegyed karakteréhez hozzátartoznak a csatornák, a 19. századi házak,a Michelin-csillagos éttermek és a kávézók.
Christianshavn egy nagyobb mesterséges szigeten fekszik, valamint hozzá tartozik a Holmen nevű, több apró szigetből álló terület. A délkeleti oldalán az egykori városfal sáncai határolják. A városrész tengelyében található a Christianshavns Kanal nevű csatorna. Területe 29 hektár
Stockholm - Svédország
Stockholm 14 szigetre épült, amelyeket 53 híd köt össze.
Stockholm a Skandináv-félsziget délkeleti középső partvidékén helyezkedik el, ahol a Mälaren-tó – Svédország harmadik legnagyobb édesvizű tava – fölös vize a Balti-tengerbe folyik. A város középső részei tizennégy kis szigeten fekszenek, melyeket földrajzi nevükön a Stockholm-szigetcsoport névvel illetnek.
A város földrajzi középpontja a Riddarfjärden-öböl vizén található. A város területének több mint 30 százalékát vízi utak, míg további harminc százalékát parkok és kertek teszik ki.
Szentpétervár - Oroszország
A város területe az alapításkor mocsaras, lápos vidék volt, így szinte az egész régi városrész cölöpökre épült. A szűken vett város területe 606 km² (az 1999-ben hozzácsatolt településekkel együtt 1431 km²), amelynek 10 százaléka víz. A város ma 42 szigeten fekszik. Eredetileg ezek száma nagyobb volt, de sokat közülük a csatornák mostak el.
A Néva torkolata körülbelül a tengerszinten található, így a partjait már korábban gránitkövekkel erősítették meg, így védve a várost a víztől. Puskin a következőképpen fogalmazott: „a város gránitba öltözik”.
A cár nem titkoltan Velence és Amszterdam mintájára kívánta felépíttetni városát, sok belső kanálissal, hajózható csatornával (vízi utcákkal) mely egy egyedi, új, szinte csak itt fellelhető építészeti stílust, az úgynevezett péteri barokkot hívta életre.
Giethoorn - Hollandia
A település a sok csatorna (Gracht) miatt kapta az „Észak Velencéje”, vagy "Holland Velence" nevet. A 2600 lakosú település a mintegy 8 kilométer hosszú dorpsgracht (falucsatorna) mentén a „De Wieden“ természetvédelmi terület szélén terül el. A házak kiemelkedésekre épültek, és tetejük gyakran nádból készült. A falut számos keresztcsatorna szeli át, a csatornák fölött az erre a vízifalura jellemző fahidak vezetnek a házakhoz. Giethoorn Nyugat-Európa legnagyobb mély fekvésű morénavidékén fekszik. A falu a turisták kedvenc búcsújáró helyeihez tartozik, évente mintegy 1 millióan keresik fel.
