A jelen poszt aktualitását az a közelmúltban megjelent norvég sajtóközlemény adja, mely szerint 2019-től az öt legfontosabb fjordból ki szeretnék tiltani azokat a 2000 előtt készült régebbi üdülőhajókat, melyek ma már nem felenek meg a levegőtisztasági követelményeknek. Az öt fjord: Geirangerfjord, Nærøyfjord, Aurlandsfjord, Synnulvsfjord és a Tafjord egy része. 

Hogy miért is? Mert egy nagy forgalmú nap végén ilyen kép tárulhat a megfigyelő szeme elé: ez a kép pl. június 22-én készült, és az állapot órákon át megmaradt:

Forrás

A Geirangerfjord neve eddig kétszer szerepelt ebben a blogban: egyik alkalommal az üdülőhajók által okozott levegőszennyezés elrettentő példájaként, másik alkalommal pedig érintőleg a norvég partok mellett közlekedő postahajós körutamról készült beszámolóban. Személyesen azonban nem jártam ott, mivel októberben már a postahajó-járat sem érinti ezt a kiemelten látogatott fjordot, a nagy üdülőhajók pedig csak június elejétől augusztus végéig keresik fel.

A norvégiai Geiranger-fjord a Storfjord 15 kilométeres oldalága. A végénél fekszik az apró település Geiranger, ahol mindössze 250 ember él. Ez a fjord Norvégia egyik leglátogatottabb idegenforgalmi célpontja, és 2005 óta – a Nærøy-fjorddal együtt szerepel a természeti világörökség listáján: a két fjord az UNESCO elismerést két természetvédelmi ismérv teljesülése miatt is kiérdemli: az egyik az egyedülálló, a tenger és a magas hegyek egymásra hatásából kialakult természeti sokrétűség, a másik az emberi beavatkozások által alig befolyásolt táj. 

 A téli hónapokban a fjord nem hajózható, mert a környező meredek hegyekről lavinák zúdulhatnak le, amik a szűk völgyben nagy hullámokat idézhetnek elő.

A fjord egyik fő látványossága a „Hét nővér” vízesés-csoport, valamint vannak további vízesések is, melyek több száz méterről zúdulnak le a sziklafalon. A környék további vonzóereje: utazás a fjordból 11 hajtűkanyarral kivezető ún. „Sasok útján” (63-as út), melyről csodás kilátást nyílik a fjordra. A látogatóknak a helyi hajóutak mellett a túrázás, horgászás és kajaktúrák, valamint a korábban már felhagyott, de újabban felújított kisebb gazdaságok látogatása biztosít további élményeket.

Forrás

Ennek a posztnak az előkészületei során elég sok időt töltöttem a Geirangerfjord végét és kikötőjét mutató élő webkamerák képeit nézegetve, és több érdekes dolgot sikerült megfigyelnem. A képek egy része ezekből az élő YouTube közvetítésekből származik.

Most éppen ezt mutatja a kamera, hajóra reggel 8 és este 18 óra között lehet számítani. 

Szeptember végétől a kamera nem működik!

Egyik este, amikor a hajók „dolguk végeztével” indulásra készültek, a címlapfotón látható állapotot hagyták maguk mögött. Annak okáról, hogy miért is kell a hajók füstöt okádó motorjait egész nap működtetni, ebben a korábbi posztban volt szó.

 Geiranger élete a nyári hónapokban így jellemezhető: 

• általában egy-két nagyobb (2-3000 utas), és 1- 2 kisebb (kb.1000 utas) hajó is kiköt és tölti el ott csaknem az egész napot (némelyik nagy hajó már a korareggeli órákban kiteszi az utasok egy részét a fő fjord legdélibb kikötőjében, Hellesyltben, és csak utána megy át Geirangerbe, ahova majd a kirándulás után érkeznek vissza), 

• a kisebb hajók mentőcsónakjaikkal hordják ki az utasokat a kikötőbe, a nagyobb hajók legtöbbje igénybe veszi a pontonokra épített „Seawalk” kijárót, amit közvetlenül a közelében kikötött hajóhoz úsztatnak ki – és a tömeg ezen sétálva árasztja el a partot, Egy másik élő YouTube csatornán a kikötői mozgásokat lehet megfigyelni. Nagyon szemléletes a kamerafelvételek gyorsított változata, én hajótáncnak nevezném... Érdemes megvárni a 6-7 perceket.  

• a párszáz lelkes falucska természetesen felkészült a tömegek rohamára, hiszen a legtöbb utas elutazik valamelyik programra, aki viszont nem, annak nem kínál túl sok néznivalót – sok-sok lézengő embert látni,
• nemcsak a nagy üdülőhajók, hanem a jövő-menő kompok is hozzájárulnak a forgalomhoz, autókat is hoznak-visznek, de az élő videón számos autót, a kempingben lakókocsit is meg lehet figyelni, 
• a szombat általában csendesebb, nagy hajók nem is nagyon jönnek, hiszen általában erre a napra esik a "turnusváltás", 
• a nyári időszakban délután fél 2 körül a Hurtigruten menetrend szerinti hajói jelennek meg a kamerák képein, de nem maradnak sokáig, csak ki- és behajózzák az utasokat: a kirándulást foglaló utasok egy része csak este egy távolabbi kikötőben (Molde) száll vissza a hajóra.

A tervezett intézkedések lényege

Az időjárás, főleg a szél- és légnyomásviszonyok jelentősen befolyásolják a fjord légkörének állapotát, légmozgás hiányában a füst tartósan a szűk völgyben maradhat. Ez motiválhatta a norvég hatóságokat az előírások szigorítására. A 2019-től tervezett tilalom a mostanában a fjordot felkereső hajók mintegy felét érintené. A norvég környezetvédelmi hatóságok jelenleg már dolgoznak az új szabályozáson, hogy mind a nitrogén-, mind pedig a kénoxidok mennyiségét csökkenteni lehessen, továbbá a vízvédelmi előírásokat is szigorítani szeretnék.
„...Gondoskodnunk kell róla, hogy a fjordokban szélcsend esetén a hajók által okozott füstgázfelhők ne maradjanak naphosszat a völgyben”

A konkrét követelményeket még nem ismertették, de a következő előírásokra lehet számítani:
- nitrogénoxid-szűrő használata 
- alacsony kéntartalmú üzemanyag használata
- a látható füstképződésre vonatkozó korlátozások
- dokumentációs kötelezettség
- szennyvíz bevezetésének tilalma

Ezen kívül sor kerülhet
- a hajók számának napi / heti szintű korlátozására,
- a fjordokban betartandó sebességkorlátozásra (az üzemanyag-felhasználás és az emisszió csökkentése érdekében).

A norvég környezetvédők a nagy hajókat teljesen kitiltanák a Geiranger-fjordból, és a Sognefjordból kisebb elektromos hajókkal szállítanák az utasokat a fjordba.

Folyt. köv...