Sokak álma lehet egyszer Göteborgtól Stockholmig keresztülhajózni Svédországon. Az út teljes hossza több mint 600 km, és a svéd nyárban négy napot / három, többnyire világos éjszakát vesz igénybe. Erről az útról szólt az egyik német tévécsatorna filmje a közelmúltban, ennek kapcsán született a poszt.

Az utazás élményét az teszi feledhetetlenné, hogy a film készítői az utat a legrégibb ún. csatornahajón, a Junón tették meg, ld. alább.

Fotó: Ulf Klingström - Eigenes Werk, CC0 

Az utazás Göteborgból indul, első szakasza a Göta folyón vezet a Vänern-tó felé, mely nyugat-Európa legnagyobb tava. A hajó elhalad a Bohus erődítmény közelében, majd eléri Trollhättan négy kamrából álló zsilipsorát, amivel 32 m-rel magasabb szintre kerül. Trollhättan az egykori Saab autógyár helyszíne, ahol nyáron a zsilipek közelében veterán autók találkoznak, köztük természetesen sok-sok Saab is. A hajó az első nap estéjén éri el a Vänern tavat, ennek déli partján elhalad a Läckö kastélya mellett, ahol az utasok részt vehetnek a szokásos svéd nyári napforduló ünneplésében.

Az útvonal áttekintő térképe:

Forrás  

A tényleges Göta-csatorna Sjötorp és Mem között:

Kép forrása 

A Juno másnap reggel folytatja útját, most már a tulajdonképpeni Göta-csatornán, ld. alább. A csatorna egy kultúrtörténeti építészeti emlékmű, nyáron fontos víziút. Innen kezdve a hajó lassabban halad (max. 5 csomóval), kisebb tavakat keresztez, elhalad a Karlsborg erődítménye mellett. A második nap végére eléri Motala városát. Ekkorra már túljutott az út legmagasabb szakaszán, majd Berg térségében 15 zsilipkamra segítségével 40 m-t ereszkedik. És a harmadik nap végére eléri az út legutolsó zsilipjét is, innen tehát szabad a hajózás a Balti tenger felé. 

Forrás: pakryss.se / Micke Westin

Az utolsó nap már a Stockholm előtti szigetek között vezet a hajó útja, és elhalad Drottningholm kastélya előtt, ahol a svéd királyi család színháza kapott helyet. Ennek színpadi technikáját meghagyták a 18. század műszaki színvonalán.

Érdekességek a film alapján:
- a csatornahajókon főleg matrózhölgyek dolgoznak – többnyire fiatalok – feladatuk sokrétű, nem egy helyen ők nyitják és zárják a kézi működtetésű zsilipkaput is;
- a csatorna több helyen is meglehetősen keskeny, és mivel a Juno nem rendelkezik kisegítő orrsugár hajtóművel, egyes helyeken a parton rögzített kötelekkel segítik a bekanyarodást,
- a hajó méteréhez képest szűk zsilipek fala meglehetősen igénybe veszi a hajó oldaláról lelógó „speciális” fendereket (puffereket). Ezeket a Juno esetében frissen vágott és kérgétől megtisztított nyírfatörzsek jelentik, amelyeket az út során rendszeresen ki kell cserélni. Az utánpótlást az egyik zsilipnél rakják fel, egy másik helyen pedig az elhasználódott, lényegében elforgácsolódott fákat dobálják ki a partra, ahol azokat egy idős férfi téli tüzelőként használja fel.

Erre az útra különösen érvényes a mondás, hogy az út fontosabb, mint az úticél: a középpontban a páratlan svéd természet, a kulturális élmények és az kulináris élvezet áll.

A Göta-csatorna
A Göta-csatorna egy Svédország déli részén át haladó hajózható csatorna. Hosszúsága 190,5 km, melyből a tényleges csatorna az egymással összekötött tavak között 87,3 km. A Göta-csatorna a Göta folyóval és a Trollhätten-csatornával egy Svédországon keresztül vezető 390 km-es víziutat alkot. A csatorna 58 zsilipet, 50 hidat, két csatornahidat és öt tavat érint. A hajók – ún. csatornahajók – megengedett maximális mérete: hosszúság 30 m, szélesség 7 m, a vízszint feletti magasság 22 m, merülés 2,82 m, a megengedett legnagyobb sebesség: 5 csomó.

Építése 1810-ben kezdődött, és 1832-ig tartott. Az eredeti célja az volt, hogy a hajók az Öresund helyett a Kattegatt-ról Svédországon keresztül juthassanak el a Balti tengerig. Így az Öresund tengerszorosnál kivetett dán hajóvámot is el lehetett kerülni (amit Dánia 1426-ban vezetett be, és ami 1857-ig, tehát 430 éven át volt érvényben). Más kérdés, hogy 24 év múlva elindult a vasútforgalom, rá egy évre pedig megszűnt a hajóvám is, így a csatorna már nem kaphatott igazi gazdasági szerepet. Az áruszállítás a csatornán természetesen ma sem lenne gazdaságos: az út Göteborgból Stockholmig autópályán néhány óráig tart, a csatornán pedig majdnem 4 napig.

Manapság a csatornát május 1. és szeptember 27. között a turisták használják szabadidős és ún. csatornahajókkal. A legismertebb csatornahajók: a Juno, a Diana, és a Wilhelm Tham.

A Juno csatornahajó
A Juno egy svéd gyártású személyszállító, ún. csatornahajó, mely a világ legrégibb olyan aktív személyszállító hajója, mely szálláslehetőséggel is rendelkezik. 1874-ben helyezték forgalomba, így rövidesen a 150 éves jubileumát ünnepelheti. Kezdettől fogva a Stockholm – Göteborg útvonalon közlekedett a Göta-csatorna igénybe vételével.

Méretei: 29,65 m × 6,74 m × 2,82 m, és eredetileg gőzgép, pontosabban egy többszörös expanziós gőzgép hajtotta. Többször átépítették, modernizálták, de a gőzgépet csak 1956-ban cserélték le két dízelmotorra. Egy nagyobb átépítés után 1961-óta rendelkezik három fedélzeten összesen 29 kabinnal, étteremmel és szalonnal. Normál forgalmi körülmények között az engedélyezett 125 fő helyett csak a 29 db kétágyas kabinban elférő max. 58 fő utazhat rajta.

Egyéb információk:
A másfél órás német nyelvű filmet megtaláltam a Youtube-on, címe: https://www.youtube.com/watch?v=QB0C2XMe0yQ 

A hajóút honlapja itt kattintható: németül és angolul ; ezek alapján a fenti négynapos út fejenként 1500 eurónál kezdődik.