Tavaly nyáron jelent meg az a tudósítás, hogy Norvégiában a Lyse-fjordban a híres Preikestolen szikla leszakadással fenyeget, amit magas hullámok követnének. Ennek kapcsán érdemes áttekinteni, milyen helyzetet is teremthet egy ilyen esemény.
Mert hasonló veszéllyel Norvégia más fjordjaiban is számolni kell, többek között a turisztikailag kiemelt jelentőségű Geiranger fjord környékén is. Ha egy szűk fjordban a meredek hegyoldalon valami elindul és eléri a vizet, az katasztrofális következményekkel járhat: hatalmas hullámok formájában szabályos cunami alakulhat ki. Kisebb cunamikról a múlt évben is érkeztek hírek a görög Kos szigetéről, valamint Grönlandról is. A thaiföldi és japán cunami képei pedig biztosan sok mindenkinek az agyába beégtek.
A történelmi időkben már számos cunami volt Norvégiában. Legutóbb 1934-ben, a most említett helyszíntől nem is messze, amikor is a Tafjordban egy 17 m magas hullám 40 ember halálát okozta. Ez az esemény, valamint a közelmúlt megfigyelései szolgáltak alapul a Geiranger fjordban játszódó „The Wave” című filmhez, ami 2015-ben jelent meg a norvég mozikban. Az alábbi kép a film YouTube előzeteséből származik
Arról, hogy ilyen veszély jelenleg is fenyeget, először egy német riportfilmben hallottam, mely szerint a Sunnylvs-fjordban az Åkerneset hegy egy része az évek során lassan megmozdult, és a keletkezett repedés szélessége folyamatosan növekszik.
Az alábbi rövid YouTube videó bemutatja, hogy hol is van ez a hely, és hogy a modellezési számítások alapján milyen helyzet is alakulhat ki. Nem világos azonban, hogy ki és milyen módszerrel készítette a modellt, tehát hogy a számítások eredményei mennyire reálisak.
Az Åkerneset hegyről annyit kell tudni, hogy az érintett hegyoldal a Sunnylvs-fjord déli csücskében lévő 500 lelkes Hellesylt községtől 13 km-re északra fekszik. A hegy derekán az 50-es években vadászok fedezték fel a repedést, ami azóta egyre szélesebbé vált, és van, ahol már több métert is eléri. Egy kb. 1300 m hosszú, 600 m széles, és 40-60 m vastagságú réteg készül leszakadni, térfogatát 40-60 millió m3-re becsülik, ami a fjordba csúszva kiszorítja annak vizét. A kezdeti vízszint-emelkedés akár 150 m is lehet, a hullám aztán oda-vissza verődik a fjord oldalairól, és a fjord mindkét irányában, tehát a tenger felé, és a mintegy 13 km-re fekvő vége irányában is hatalmas árhullám alakul ki. A hullám magassága persze a távolsággal csökken, de Hellesylt községet 4 percen belül 35 m (más források szerint akár 80 m) magas hullám érheti el. 11 percen belül pedig a fő ágtól mintegy 15 km-re fekvő Geiranger községet a kanyarok miatt csökkenő magasságú, de így is 20 méteres hullám pusztíthatja el. Ebből a videóból származik a lecsúszás sebességét bemutató diagram, miszerint a teljes lecsúszás napokat is igénybe vehet:
Hellesylt község jelentős szerepet játszik a Geiranger-fjorddal kapcsolatos turisztikai forgalomban is: több nagy üdülőhajó kora reggel itt, a mólónál köt ki először, és indítja el kirándulásra az utasait, majd késő délután, vagy estefelé Geirangerben veszi fel őket.
A filmbeli szakemberek számításai szerint hegyomlás esetén egy 40, vagy akár 60 m magas árhullám 5 perc alatt érné el a települést, ami gyakorlatilag az egész falut, benne az iskolát, öregek otthonát, munkahelyeket, és a gyárat is elpusztítaná, sok ember halálát okozva. A lakók tudnak a lehetséges katasztrófáról, de a film szerint nem beszélnek róla. Vannak azonban olyanok is, akik már feljebb költöztek olyan magasságba, amit nem érhet el a víz.
Hogy a lakosságot időben lehessen figyelmeztetni, az érintett környéken kiterjedt megfigyelőrendszert építettek ki: a repedés tágulását extenzométerrel mérik – ez évente akár 12 cm is lehet; van olyan hely, ahol a megfigyelések kezdete óta már több métert szélesedett. A hegyen bekövetkező változások észlelésére minden lehetséges korszerű eszközt felhasználnak, így gps-érzékelőket, szeizmográfot, lézert, a zajok észleléséhez geofonokat, a mozgások megfigyelésére prizmás mozgásérzékelőket és webkamerákat. Az időjárási paramétereket pedig időjárás-figyelő állomásokkal rögzítik.
Ha a műszerek valami komoly változást észlelnek, a polgármester sms-ben értesül róla, hogy a lakosság mentését minél előbb meg tudják kezdeni. Azt remélik, hogy a jelzőrendszernek köszönhetően legalább 72 órájuk lesz intézkedni. Az UMS Unified rendszernek köszönhetően a térség összes mobiltelefonját, közük az ott tartózkodó turistákét is eléri a riasztás. A falut pedig – ahogy a polgármester mondta – majd újjáépítik, hiszen elődeik már évezredek óta ott laknak.
Hogy addig mennyi idő - 2 hónap, vagy 200 év - fog eltelni, nem lehet tudni. De Åkerneset így az „Európa legjobban megfigyelt hegye” címmel „büszkélkedhet”.
A keresgélés során találtam az alábbi videót arról, hogy a norvég hatóságok milyen módszereket alkalmaznak a hegyoldalak biztonsága érdekében: tavasszal a laza köveket itt is és máshol is lerobbantják, vagy a veszélyessé vált nagyobb sziklákat sajátos módszerekkel „bombázzák” le.
