Hurtigruten, a világ legszebb hajóútja
2016. október 22. írta: fische

Hurtigruten, a világ legszebb hajóútja

Fjordok, trollok és postahajók

Ez a nagy poszt a második résszel együtt a 2016 októberében a Hurtigruten norvég postahajójárattal megtett utamról már megjelent 4 vegyes poszt teljesen átszerkesztett, itt-ott kiegészített változata. Ez az első rész a hajójáratról, az általam kiválasztott hajóról, az utazási előkészületekről és az egyéb tudnivalókról szól, a második pedig a hajóút napi történéseinek naplója:

Postahajóval a Bergen-Kirkenes-Bergen hajóúton: 2016. okt. 20-31. 

Biztos mindenkinek van ilyen listája: az én hajóút-álmaim listáján a norvég postahajók útvonala, az ún. Hurtigruten áll az első helyen.

egy_hr_hajo.jpg
Miért éppen északra indultam?
Egy ilyen messze északi út első motivációját fiaim szolgáltatták, amikor egymástól függetlenül autóstoppal jártak Norvégia északi csücskében, az Északi fokon (Nordkapp), utána jöttek a beszámolók, majd a kedves ugratás: „Apa, már csak te nem voltál...” És mivel mindig is vonzott az észak, nem volt nehéz a döntés. Magáról a Norvégia partjai mentén közlekedő hajójáratról, a Hurtigrutenről először valamilyen német úti filmben hallottam, később aztán különböző német tv-csatornákon több filmet is láttam róla.

Mit is kell/lehet róla tudni?
A Hurtigruten a világ legszebb hajóútja, írta valamikor a Lonely Planet. Ők pedig biztos tudják, hogy miről is beszélnek. Én pedig 2016 októberében „ellenőriztem” :-) az állítást, és a nyitóposztot a Hurtigruten egyik hajójáról indítottam útnak.
A hajójáratról 2016 augusztus elejéig nem is volt részletes magyar nyelvű ismertetés. A német Wikipédia szócikk lefordításával ekkor készült el szócikkem a magyar Wikipédiára, mely részletesen ismerteti a legfontosabb tudnivalókat.

A Hurtigruten Norvégia (2016-ban) 123 éves postahajó járata.
Bergenből télen-nyáron naponta indulnak hajók a part mentén észak felé, hogy aztán az orosz határ közelében, Kirkenesnél visszafordulva, az oda- és a visszaúton is 35 helyen kikötve szolgálják ki és szállítsák a part mentén élőket, az utóbbi években pedig egyre több turistát is. Kikötnek kisebb-nagyobb városokban, bemennek fjordokba, érintik a híres Lofoten szigeteket, és szállítanak mindent, amit északra, vagy délre kell eljuttatni, akár autókat is.A hajók szigorú menetrend szerint közlekednek. Egy oda-vissza út 11 napot vesz igénybe. Az északra menet során éjszaka érintett kikötőket a visszaúton általában nappal érik el, így egy teljes körút során minden kikötőben a nappal órákban is kikötnek – hogy aztán világos is van-e, az az évszaktól függ.

hurtigrutenroute.jpgBy Elbe1 [Public domain], via Wikimedi

Az útvonal legfontosabb kikötői (az északra, illetve délre menő irányban vannak kis eltérések): Bergen, Ålesund (+ csak nyáron: Geirangerfjord, ősszel: Hjørundfjord), Kristiansund, Trondheim, Bodø, Lofoten szigetek, Tromsø, Hammerfest,  Honningsvåg, Kirkenes.

A hajókra/hajókról útközben is bárhol fel és le lehet szállni, rövid távokon kabinfoglalásra sincs szükség, így az északra, ill. délre menő szakaszt is külön-külön végig lehet járni, ilyenkor persze a kiindulási, vagy végpontra való eljutás kissé bonyolódik.

A Hurtigruten flottája 14 hajóból áll, ezek közül 11 teljesít a menetrendi szolgálatot, másik 3 pedig expedíciós utakra megy. A hajók kora eltérő: a most szolgálatban lévő legidősebb (Lofoten) 1964-ben, a legújabbak pedig 10 éven belül készültek, többet pedig felújítottak. Felszereltségük is folyamatosan fejlődött, amikor az út iránt a turisták érdeklődése is megnőtt, akkor kezdtek több, akár 1000 utas szállítására is képes hajókat rendszerbe állítani, és az utasok kényelmét szolgáló létesítményeket telepíteni, így a legújabbak egyre inkább kisebb üdülőhajóra hasonlítanak, közben persze megtartották eredeti funkciójukat is. A Wikipedia cikk részletesebb ismertetést tartalmaz.

Miért éppen a Hurtigrutent választottam?
Erre a vidékre, egészen az Északi fokig el lehetne jutni normál üdülőhajós utakkal is (sokkal kevesebb kikötéssel), de csak nyáron, május végétől augusztus közepéig (pl. az Aida, a Costa és az MSC hajóival is). Ezekkel az utakkal nekem főleg az a bajom, hogy csak egyedül tudnék részt venni rajtuk, a több ezer utast szállító üdülőhajókon azonban nagyon kevés az egyszemélyes kabin, a kétszemélyesben pedig az üres ágyat is meg kellene fizetni, ld. korábbi poszt.

A Hurtigruten hajóin  
- főleg ősszel már nincsenek túl sokan, mert nem nagyon vágytam több ezer útitársra,
- egy teljes, 11 napos körúton, tehát a Bergen – Kirkenes – Bergen útvonalon jóval több az esély a jó időre, a jó látási viszonyokra, az északi fény élményére.  

A hajóút a következő élményeket kínálja:
- tetszőleges évszakban, de ősztől tavaszig már elviselhető árú utazás,
- egyes kisebb kikötőkben csak rövid, nagyobb és érdekesebb helyeken maximum három órás szünet, tehát van némi idő szétnézni, és ezekből a kikötőkből kiindulva különböző szervezett kirándulásokon is rész lehet venni,  
- északra haladva 2700 km út Norvégia változatos és tagolt partjai mentén, és ha úgy foglalták, ugyanez másik irányban, tehát délre is,  
- a sarkkör átlépésének élménye jeges vizes avatással, ott a jelzése egy szigeten:

eszaki_sarkkor.jpg
- az Északi fok (Nordkapp) autóbuszos meglátogatása Honningsvågből,
- nyáron az éjféli nap élménye,
- télen a sarki éjszaka élménye,
- ősztől tavaszig sötét éjszakákon / estéken esetleg az északi fény megpillantása, ha már elég sötét van,
- bepillantás néhány fjordba – nyáron a leghíresebbekbe is,
- a híres Lofoten szigetek hangulata
- az érdekesebb helyszínekre évszakonként különböző kapcsolódó kirándulásokat is szerveznek.

Ahhoz persze, hogy az utazást igazán sikeresnek lehessen tekinteni, azaz tehát hogy minden fenti cél teljesülhessen, nagy szerencse kell: hogy a fontos pillanatokban ne akadályozza a kilátást köd és felhő, és hogy az utazás alatt legyen is északi fény, és az égbolt is felhőtlen legyen. (Bizonyos időszakokra foglalt utaknál mintegy garanciát is adnak az északi fényre: ha az adott időszakban éppen nem jelentkezne, akkor egy ingyenes úttal kárpótolják az utast.) A Hurtigruten honlapján látható foglalásokból azonban látszik, hogy az éjféli nap népszerűbb...

Mennyibe kerül?
A Hurtigruten hajóútra csak néhány magyar utazási irodánál láttam ajánlatot, meglehetős felárral, bár biztos nem láttam mindet. Érdeklődés esetén ezért talán érdemes a hajótársaság eredeti honlapján, vagy a német kirendeltség német nyelvű lapján szétnézni, ott megtalálhatók a kívánt időszakra vonatkozó árak a meghirdetett szakaszokra. Ha valaki foglalkozik egy ilyen út gondolatával, akkor érdemes rendszeresen odanézni a honlapra, mert rendszeresen vannak akciók.

Az árak természetesen függenek a választott útvonaltól, az időponttól, a hajótól (főleg a korától), és persze a kabin minőségétől. Általában számos különböző kabintípus közül lehet választani; ezek áraiban akár nagyságrendnyi különbségek is lehetnek (pl. vannak 1-2 ezer és 10-15 ezer euróért is. A több ezer eurósok valószínűleg lakosztályok, nem kétágyas kabinok.) Az újabb hajók egy kicsit már emlékeztetnek a modern üdülőhajókra, kényelmesebbek, és már több utasnak is adnak helyet, a régebbieknél viszont találni lehet több egyágyas kabint is egészen alacsony komfortfokozattal (közös zuhany és WC a folyosón). Az étkezés módját is meg lehet választani, akár napi háromszori étkezéssel.

Mikor érdemes utazni?
Ha az ember eldöntötte, hogy végigjárja az utat, az utazás időpontjára nézve különböző tényezőket érdemes figyelembe vennie:
- mit szeretne látni,
- mennyi pénzt és mennyi időt tud rászánni,
- mennyire bízik az időjárásban :-)

A különböző évszakok árlistáiból kiderül, hogy az éjféli nap időszaka, tehát a nyár számít főszezonnak: a kabinok ilyenkor a legdrágábbak. Ugyanakkor az északi fény aktivitása ilyenkor általában alacsony, meg a fényviszonyok sem igazán kedveznének a megpillantásának. Kora tavaszra és késő őszre, főleg télre a fényviszonyok miatt nem nagyon érdemes tervezni, hiszen a sarkkörön túl egy ideig nem kel fel a nap. Meg talán az időjárási viszonyok sem annyira megbízhatóak. Ugyanakkor hallottam már olyanokról is, akik kifejezetten a téli útvonalat választották: a Golf áramlat ugyanis télen sem engedi befagyni a parti vizeket, ezért a hajók tényleg folyamatosan járják az útvonalat.

Mivel vágyaim egyik fő eleme az északi fény volt, én az október utolsó harmadát választottam: az árak már közelítenek az éves minimumhoz, az időjárás még jó lehet, és még nem sötétedik túl korán, de éjszaka már rendes sötét van.feny2.jpgFoglalás
A foglalást a Hurtigruten német kirendeltségének honlapján kezdtem el: miután hetente megnéztem az árakat, hogy kitartanak-e még, július elején a teljes klasszikus oda-vissza útra (Bergen-Kirkenes-Bergen) még éppen elcsíptem egy 20 %-os kedvezményes akció utolsó óráit. Így az eredetileg 1012 euróból elvileg nyolcszáz-valamennyi lett. És nagy lendülettel éltem a felkínált lehetőséggel is, hogy foglaljak kabint – egyágyasat persze. Aztán megjött a számla 1162 euróról, így 'muszáj' voltam telefonálni. Kiderült, hogy a kedvezményt valahogy nem vették figyelembe, amit aztán pótoltak. A maradék plusz költséget viszont a kabinfoglalás tette ki 152 euró értékben – túl soknak tartva és ’lesz, ami lesz’ alapon inkább lemondtam a választás lehetőségéről.

Apróbetű
Nagyon halványan tényleg oda volt írva, ezért kerülhette el a figyelmemet: a kabinválasztásért költséget számolnak el.

Akciók
Az IP-címem alapján a német honlap mindig felkínálta az angol nyelvű globális honlap használatát, ez a norvég cégközponthoz vezet. Angolul nem nagyon tudok, ezért mindig maradtam a németnél, de néhányszor azért csak benéztem az angolra is, és megállapíthattam, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a német és az angol honlap ugyanakkor ugyanazt kínálja akciósan. Jó példa volt erre a nyáron nyújtott északi-fény garancia, az angol kínálta, a német nem. Érdeklődés esetén tehát érdemes lehet mindkét oldalt figyelni. És csak érdekesség: az Általános tudnivalók fejezet angolul rövidebb, egyszerűbb, nem annyira szájbarágós stílusú, mint a német.

Utazási előkészületek
Az alkalmas repülőjegyek foglalását nem akarom részletezni, ez volt életem első önálló foglalása, el is követtem néhány hibát, ezeket tanulópénzként könyveltem el. Néhány szempontról azonban említést tennék: Pestről csak délben ment repülő Bergenbe oslói átszállással, ami este 6 körül ér oda, ezt a hajó este 8 órai indulásához képest túl későinek és túl kihegyezettnek találtam, ezért Berlinen keresztül foglaltam helyet az indulás napjára korábbi érkezéssel. Mivel azonban tavaly 5-6-szor is sztrájkoltak különböző német repülési alkalmazottak, a biztonság kedvéért lefoglaltam egy alternatív utat is Gdanskon keresztül, ahonnan a hajó indulásának napján reggel 9-kor indul gép Bergenbe (WizzAir). Odáig eljutnom tehát még a megelőző nap kellene, és ez nem is olyan egyszerű. Valamint, ha nem akarok a reptéren aludni, szállodára is szükség lenne. Az alternatív útra azonban végül is nem volt szükség, és mivel a repülőjegy ára alig volt több a módosítás összegénél, hagytam veszni a foglalást.

Útlemondási biztosítást végül nem kötöttem, mert mire odáig jutottam volna, már késő volt. Így külön kötni egyébként drágább is, mint ha irodánál foglalok (utóbbinál 1,5 – 2,0 %, kívülálló biztosítónál 5 %).

Az odautazás
Berlinen keresztül sima volt az utazás, délután fél 3-kor meg is érkeztem Bergenbe. Még otthon előre kinéztem a Flybussen megfelelő buszjáratát a reptérről a városba, de aztán mondták, hogy van közvetlen Hurtigruten busz is – volt is, késett is, és a duplájába került, mint a másik lett volna. :-((

’Gépen szálltam föléje’ - Skandinávia kb. 10-15 perccel a bergeni leszállás előtt:
repulon_20161020_140912.jpgBecsekkolás
A becsekkolás hasonló a reptéri eljáráshoz, de mivel akkor éppen csak négyen érkeztünk a terminálhoz, pillanatok alatt túl is estünk rajta. A foglalás ellenőrzése után a fedélzeti kártya átvétele, aztán pár perces videó-bemutató következett a hajón használt mentőeszközök használatáról, utána 4 körül már fel is lehetett menni a hajóra, mert már készen voltak a takarítással (a hajó 14.30-kor érkezett vissza Bergenbe az előző körútról). Utána ismerkedtem a hajóval, hogy mi hol van, de ez nem tartott túl sokáig, mivel eléggé áttekinthető a hajócska.

A kiválasztott hajó
Én a Wikicikk hajólistájának első helyén álló, tehát legrégibb, Lofoten nevű hajót választottam. Indokaim röviden, nem fontossági sorrendben:
- a legkevesebb utast szállítja,
- több egyágyas kabinja is van (igaz, alacsony komfortfokozattal),
- ez a legolcsóbb,
- mindig szerettem volna egy ilyen „igazi” hajóval utazni.

A Lofoten motoros a Hjorundfjordban október 21-én.
dscf1437.JPG
A hajó házirendje
Az első vacsora után volt egy többnyelvű tájékoztatás a tudnivalókról; a legfontosabbak:
- a hajó elhagyását és a visszatérést a boardcard vonalkódjával regisztrálják, így mindig tudják, hogy mindenki a hajón van-e már,
- a hajó szigorúan tartja magát a menetrendhez, ezért inkább mindig mindenki érjen vissza időben a városi sétáról, mert a hajó nem vár, és ha valaki lemarad, maga kell gondoskodjon arról, hogy utolérje a hajót,
- a városból való visszatérés után mindenki kezébe nyomnak egy kis fertőtlenítő habot, így igyekeznek kivédeni a fertőzések bevitelét. Ez, mint láttam, az alkalmi utasokra is vonatkozik.
- a városi séta után a csomagokat nem vizsgálják, hogy hoztunk-e valami alkoholt a fedélzetre, de, mint mondták, nem fair eljárás felvinni, mert a cég nagyon sokat fizet az alkohol-licencért,
- a reggelihez hasonlóan az ebéd is önkiszolgáló, azaz svédasztalos,
- a vacsora viszont itt is ültetett, és két turnusban bonyolódik, 6-tól és 8-tól,
- a hajó fedélzeti nyelve norvég és angol, de mivel németek mindig és minden utazáson nagy számban vannak jelen, minden közleményt németül is bemondanak – szerencsémre,
- a várható eseményekről, kikötésekről és indulásokról és találkozásokról, a parton tölthető időkről és persze a szervezett kirándulásokról itt is naponta készül tájékoztató, de a fontosabbakat folyamatosan be is mondják, pl. szombat délután: elmegyünk majd Norvégia legrégebbi világítótornya mellett – balra nézz!

A kabinomról
A társaság által kijelölt kabin meglepetést okozott: azt hittem, hogy a választott kabin visszamondása miatt valahol a legalsó szinten kapok helyet, de nem így lett: a megrendelt és visszamondott kabintól kb. 3 lépésre kaptam, és míg az teljesen belső kabin volt, ennek van egy csöpp kis kerek ablaka – igaz, nem nyitható – de nem is jártak előtte az utasok! És mivel elég alacsonyan van, azt gondoltam, hogy éjszaka teljesen koromsötét lesz a kabinban. Tévedtem: a hajó által keltett habot a felette lévő fedélzet világítása megvilágítja, ettől a kabin is csöppet világosabb és hangulatosabb lett.

Azt eleve tudtam, hogy ezekhez a kabinokhoz nem tartozik saját wc és zuhany, hanem csak egy mosdókagyló van bennük. A berendezés ’egyszerűsége’ azonban így is meglepett: a mosdókagylón kívül csak egy ágy, egy hálós polc válfákkal, meg némi rakodási felület van benne - sokkal egyszerűbb már nem is nagyon lehetne.kabinom.JPG

A kabinajtó nyitása a kártyával történik, ezért azt itt is érdemes egy nyakpántra erősíteni, hogy mindig kéznél legyen, különös tekintettel a folyosói létesítmények használatára.

A hajó fontosabb adatai:
- Gyártás éve: 1964
- Hosszúsága: 87,4 m
- Szélessége: 13,2 m
- Kabinok száma: 63
- Ágyak száma: 152
- Max. utasszám: 400
- Bruttó űrtartalom: 2621 (összehasonlításként: az ismert MSC Armonia: 65 542)
- Maximális sebessége: 16 csomó, azaz 30 km/h (a saját GPS-em legtöbbször 27-28 km/h sebességet jelzett)
- Személyzete kb. 40 fő
- Autókat nem szállít
motor.jpg
 A hajómotor adatai:
- 7 hengeres dízelmotorját tengerészeti, tehát a környezetkímélőbb, de drágább dízellel működtetik
- A motor egy henger kivételével még az eredeti (Burmeister & Wain DM 742 VT2BF.90)
- Teljesítménye: 2.480 kW (3.372 LE)
- Fordulatszáma: 200 / min
- A propellerje állítható

A hajón kapott műszaki információk:
- a motor egy hengert kivéve még az eredeti, tehát 1964-ben készült.
- Itt a hajón ki van függesztve, és a honlap is közli, hogy 2015 nyarán a hajómotor elérte a rekordnak számító 300 000 üzemórát. A hídlátogatás során mondta a kapitány, hogy ez azóta további 7 ezerrel növekedett, hiszen egy ilyen Bergen - Kirkenes - Bergen körút a menetrend szerint 200 üzemórát tesz hozzá a futás-teljesítményhez.
- A szükséges karbantartásokat persze rendszeresen végrehajtják rajta – legutóbb 2016 tavaszán volt ilyen.
A héthengeresnek jelzett motor két blokkból áll, az egyik 4, a másik 3 hengeres, és ezek egymástól függetlenül is működtethetők, így ha az egyik henger meghibásodik, akkor a másik blokkal, persze kisebb teljesítménnyel és sebességgel, de még el lehet jutni a legközelebbi kikötőbe. Mivel tartalék motor nincs, ez az egyetlen lehetőség marad.
- Sem az orrban, sem a farban nincs oldalra mozgató sugárkormánya, mindent manővert a normál propellerrel kell elintézni, ennek azonban állíthatók a szárnyai, és mivel a hajtótengely mindig csak egy irányba forog, még a hátramenetet is a propeller átállításával tudják megoldani,
- A motor fogyasztása 430 liter/óra tengerészeti (marine-)dízelből,
- Egy henger űrtartalma: 137 liter,
- A hajtótengelyt sajnos nem láttuk, de az átmérőjét a kísérő olyan 35-40 cm-nek mutatta
- A motortérben van egy tartalék henger is.
- Odalent hangos, szűk és olajos, és még mindent, tehát a kenést is kézzel végzik, ehhez a különböző beosztásokban, a tanulókkal együtt összesen 8-9 ember áll rendelkezésre.

oldalajto.jpg

Mivel a Lofoten oldalán nincs a fenti képen látható nyitható ajtó, nem csak autókat nem szállít, hanem az egyéb teherszállítmányt is kis saját daruval mozgatják.

Amit már az út előtt tudni lehetett az (MS) Lofotenről:
Tudtam, hogy a ma szolgálatban lévő hajók közül a legrégebbi, és ebből néhány hátránya is származik:
- Kényelmi szintje nem hasonlítható össze a Hurtigruten modernebb hajóiéval, de az érzés, hogy az ember egy „igazi” postahajón utazik, sok utas számára teszi vonzóvá, a szűkebb és egyszerűbb berendezésű kabinok ellenére.
- Nincsenek úgynevezett stabilizáló szárnyai, amik a hossztengely menti billegéseket hivatottak csillapítani, erősebb tengermozgásnál esetleg hiányozni fognak,
- Nincs annyira hangszigetelve, mint az újabb építésűek, tehát zajos lehet, főleg a hajó hátsó harmadában és az alsóbb fedélzeteken, a motor közeli részeken (motorzaj).

A rendszeres karbantartások és többszöri korszerűsítés során mindig megtartották a hajó hagyományos stílusát, és a messzemenően eredeti állapot. A fából készült burkolatok miatt a hajó Norvégiában műemlékvédelem alatt áll.
ebedlo.JPGHogy még jobban kiemeljék a Lofoten nosztalgikus jellegét, a hajótársaság 2015-ben még a kémény jelzését is visszaállította a Hurtigruten elődje, a VDS hajótársaság jelzésére.

Nem mindig, csak az utóbbi 5-6 évben teljesített szolgálatot a hagyományos járati útvonalon, előtte üdülőhajóként is használták. Ezalatt többször is ütközött, illetve sérült sziklára futás következtében.

A hajón szerzett egyéb tapasztalatok:
- nem középen, hanem hátul tényleg nagyon rázott; a hátsó lépcsőnél szabályosan rezegtek, szinte csattogtak a dolgok – alatta lehetett a motor. Később figyeltem meg, hogy amíg álltunk valahol, tehát csak a motor járt, addig kisebb volt a vibráció, amikor aztán a hajócsavar, tehát a meghajtó tengely is forgott, akkor kezdődött az erősebb rezgés,
- mivel a kabinom a hajó hátsó harmadában volt, tényleg elég erős volt a zaj, versenyzett a klíma levegő-befújásának hangjával,
- vacsorai asztaltársaim a hajó végében a legalsó fedélzeten laktak és mesélték, hogy ott, talán a motor szintjén sokkal kisebb a zajszint, mint egy fedélzettel magasabban. Ki gondolta volna?

Mindez azonban alvás közben sem nagyon zavart, ha felébredtem, hallottam a hangot és éreztem a rezgést, de aztán mindig tovább tudtam aludni. És amúgy sem aludni jöttem ide, a kabinba csak aludni, átöltözni és akkukat tölteni jártam (a számos technikai kütyü miatt valami mindig töltődik) – jó, néha, amikor elegem van az idegen nyelvű környezetből, meg legtöbbször vacsora után is visszavonultam a kabinba.

Már lemondtam róla, de az utolsó napokban nyugodtabb idők jöttek, és a 2. szombaton tényleg lehetőség adódott benézni a motortérbe. Sajnos, nem a hajtótengely szintjére, hanem csak oda, ahonnan a szelepek mozgását lehet látni.

Kinek is ajánlható az MS Lofoten?
- Aki szereti a régi dolgokat, még ha azok (ütött)kopottabbak is, mint az úszó szállodák,
- Meg aki szereti a (majd azt mondtam) szinte családias környezet: a lehetséges utasszám itt: 150, de most csak kb. 120-an vagyunk,
- Tipikus utasok? Főleg párok, de több ilyen kósza 'szinglit' is látok, mint én, és vannak nagymama + lányunoka, szülők + gyerekek, nagyapa + unokák kombinációk is; hogy aztán ki kit inspirált a részvételre, nem lehet tudni.
- Aki szereti a hagyományos norvég konyhát: már az első nap kiderült, hogy akár ’a halat is hallal’ lehet enni, mindig annyiféle van, de erről később még lesz szó.

Kinek nem ajánlható:
- aki túl magas, mert az átjárók elég alacsonyak: első nap megkaptam a fejemre az első plezúrt. A folyosókon tehát érdemes lehorgasztott fejjel közlekedni,
- aki nem szeret, vagy nem bír lépcsőzni, mert lift az persze nincs, és egy nap sokszor, néha nagyon sokszor megteszi az ember a kabin és az ebédlő / társalgók közötti 24, vagy akár több lépcsőnyi szintkülönbséget,
- aki nagyobb kényelemre vágyik.

Ha valaki a leírtak ellenére rászánná magát egy hajóútra a Lofotennel, az igyekezzen minél magasabb fedélzetre és inkább a hajó első feléhez közelebb kabint foglalni. Ha sikerül csendesebb kabint kifogni, akkor egy kedves és szerethető úszó otthont talál az utazás idejére.

Tengermozgás
Frissen szerzett ismerőseim mondták, hogy már a második éjszaka erősen hullámzott a tenger – ezt bizony megint átaludtam. Szombat estére kb. kétórányi nyílt tengert ígértek, és a menedzser közölte, hogy – „SAJNOS” – túl nyugodt a tenger, ezek szerint szívesen látta volna, hogy szenvednek az utasok a korláton áthajolva... Vasárnap délután-este kb. 3 órát hajóztunk nyílt tengeren Bodø és a Lofoten szigetek között, a billegést annyira lehetett érezni, hogy a kávézó ajtaja ki-kinyílt, de azért elviselhető volt.
Meg Tromsø után is több nyílt tengeri területen is jártunk, a billegés nem érte el a kellemetlen szintet.

Ehhez a témához kapcsolódnak a következő apróságok:
- a társalgókban a fotelek a padlóhoz vannak láncolva,
- az étkező asztalokon a tányéralátét gumírozott csipke szerű anyagból készült, hogy a hajó billegésekor ne szaladjon el rajta a tányér, a kávézóban pedig a kis terítő alá is betettek ilyen gumis alátétet-
- és persze a kínált levesek konzisztenciája is a billegéshez van szabva, legtöbbször besűrített krémleveseket kínálnak.   

Időjárás
Az első napokban az időjárásról szerencsére nem volt mit mondani: ködöt még nem láttunk, eddig a nap a reggeli néha felhős kezdés után is mindig kisütött – egyelőre egyszerűen csodás, remélem, nem kiabáltam el. Az út végén azt mondhatom, hogy nagy szerencsénk volt az időjárással: csak a visszaúton, valahol a Lofoten szigetek magasságában kaptuk az első esőt, meg a földig lógó felhőket – így aztán a trollok szűk fjordja, amibe a hajó a rosszabb idő ellenére is bemerészkedett, még misztikusabbnak tűnt.

trollfjord2.JPG
trollfjord.JPG
Aztán szombat este a kapitányvacsora után a tengermozgás is bemutatkozott: a vízszinttől mintegy 2 méter magasságban fekvő ablakomat néha lemosta a tenger, utána meg jó magasra kiemelkedett – a kabinban pedig igencsak kellett kapaszkodni, de a bekészített zacskók használatára nem volt szükség. Aztán le mertem feküdni, és azzal minden jobb lett, még könnyen el is aludtam tabletta nélkül.

Sarki éjszakában, amikor tehát nem jön fel a nap a horizont fölé, október végén még nem volt részünk, mert a legészakibb ponton, a 71 északi szélességi fokon (Nordkapp) is csak november 18-án kezdődik, és január 23-án ér véget. Dél felé haladva és a sarkkörhöz közeledve pedig egyre később kezdődik, a vége pedig egyre korábban várható. Bodøben pl., kevéssel a sarkkör fölött (é 67°16′48’’) már csak december 15-én kezdődik, és dec. 28-án véget is ér. A fényviszonyok változásáról tehát nem tudok beszámolni, csak arról, hogy északon, a nyári időszámításban már 4 körül erősen sötétedett, és reggel elég nehezen tápászkodott fel a nap.

Étkezések
Már az indulás estéjén, az első vacsoránál kiderült, hogy szeretni fogom az asztalnál felszolgált ételeket is: a négy fogásból kettő halból készült!

Azóta szinte nem is volt olyan étkezés, amikor ne ettem volna valamilyen "tengeri gyümölcsöt", ha mást nem akkor pl a virslihez, vagy fasírtféléhez is ráksalátát (első alkalommal azt hittem, franciasalátát szedtem, csak közelebbről derült ki, hogy apró rákocskák vannak benne), vagy pedig currys heringsalátát. És mindig van szeletelt hal is, laposhal, lazac, füstölt halak, tőkehal, egyszerre többféle is. A 11 nap alatt sem sikerült megunnom.   

Azon kívül persze mindig van normál kaja is, reggelire és ebédre is felvágott, szalámi, tojásfélék, saláták, lekvárok, hideg húsok, reggelire meg különböző pelyhek, müzlik, ebédre valamiféle süteményi, puding és egyéb édességek + gyümölcs mindig, és mindig valamilyen főtt / meleg étel is, tegnap pl. palacsintát ettem reggelire – no nem annyit, mint otthon szoktam, máskülönben kiürült volna a tál. Meg többször volt főtt bab is, talán az angoloknak?

A reggelihez és az ebédhez kancsóban kínálnak sima vizet, és van hosszú kávé, vagy tea is korlátlan mennyiségben. A vacsorához szintén van víz, de önkiszolgálós kávé és tea csak a vacsora után. Alkohol csak fizetős.

A vacsora majdnem mindig négyfogásos: előétel, leveske, fő fogás, és desszert. A levest és a fő fogást az asztalnál szervírozzák, nagyon elegánsan. És szerencsére soha nem a mennyiség volt a lényeg, hanem a különlegesség, tehát afféle gourmet falatok voltak ezek. Szerencsére, mert a vacsora két turnusban történik, és én a későbbibe voltam beosztva, ami este 8-kor kezdődik – tehát elég későn is ér véget, ilyen későn már nem szoktam enni. Egyik este (24-én) a külön Nordkapp-büfé alkalmából mindenféle tengeri gyümölcs volt vacsorára – háromféle rákkal, kagylóval, kaviárral – egyszerűen nem tudta az ember, hová is kapjon! Mindent megkóstoltam.

Ráktányérom kevés egyéb hallal:
raktanyer1.jpg

A választék:haltal1.jpg
És a második szombaton, a 10. este volt a kapitány-vacsora is, ami a sajttányérral együtt öt fogásból állt – kicsit elé kellett volna éhezni; haha, de hogy és mikor? Egyedül ekkor kértem egy pohár, 4 deci sört, és ez lett életem eddigi legdrágább söre (a számlámon 2550 forint jelent meg).

Ez a hajó a kényelem és a komfort tekintetében egyáltalán nem számít luxushajónak. De ha az étkezéseket nézzük, nem nagyon lehetne ennél több és jobb mindent kitalálni sem. És amikor a kapitányi, vagy ahogy mondták, búcsúvacsoránál bemutatták a konyhai személyzetet, kiderült: a főszakács és helyettese is 30 alattinak látszott!

Öltözködés
Tényleg mindenki azt vesz fel, amit éppen akar, nincs semmiféle elvárás vagy előírás. Ennek ellenére persze vannak olyanok, akik a vacsorát a nappalinál rendesebb ruhával tisztelik meg: legalább nem hiába cipeltem magammal a zakót! Nyakkendőt viszont nem hoztam!
A kapitány-vacsorára aztán előkerestem egy rendesebb inget is, mert egyenruhám: a farmer + kockás flaneling + polármellény nem nagyon elégíti ki egy ilyen ünnepi vacsora követelményeit, nagyon kilógtam volna a sorból.

Szabadidő  
Ha a hajó halad, és nincs néznivaló a fedélzeten, sokan olvastak, játszottak, beszélgettek, egyes hölgyek kötögettek, néha kártyáztak, itt előttem most valaki épp hagyományos pasziánszt játszik, tehát igazi kártyával. De persze sokan elektromos kütyüiket böködik, olvassák – mint én is.

Egyedül, de nem magányosan
Felmerülhet a kérdés, hogy nem éreztem-e magam magányosnak ebben az idegen környezetben. Két ausztrál útitársammal ez első vacsorától kezdve 'ismerősök' voltunk, a szalonban legtöbbször együtt ültünk, készítettünk egymásról fényképet, címet cseréltünk, még majd skypeoltam is egyik mamájával Ausztráliában... Csak épp nem ártott volna, ha jobban tudok angolul. Tény az, hogy az út végén összeölelkeztünk, hiszen jó eséllyel soha többet nem látjuk egymást.

Talán nem is véletlen volt, hogy a kötetlen étkezések során mindig mással ettem együtt, így az út végére majd a társaság felével ültem már egy asztalnál. Azon, hogy az esős bergeni fényképezés során a Kirkenesben beszállt kínai fiatalok tartottak fölém kérés nélkül is esernyőt, már nem csodálkoztam, hiszen mindig volt számukra egy 'hellom' és egy mosolyom. Erősen kifogásolható angol, de használható német nyelvtudásommal is jól éreztem magam ebben a környezetben. 

Műszaki felszereltségem, technikai környezet
Hoztam egy 10 collos notebookot, mert viszonylag sokat kell írnom, az érintőképernyős billentyűzetet pedig amúgy sem nagyon szeretem. Egy vezeték nélküli egér is tartozik hozzá. Ezen kívül csak a GPS kedvéért hoztam egy 7 collos tabletet, más kérdés, hogy nem mindenhol találta meg a műholdat. De már megszolgálta a fuvart, hiszen volt olyan hely. ahol nélküle nem értem volna vissza időben a hajóra. Első okostelefonom alig egy hónapos volt, még nem is ismertem eléggé, naponta tanultam hozzá valami újat.

Fényképezőgépem viszonylag egyszerű, egy Finepix S5500, ami azonban mindenre elég, csak a sarki fény fényképezéséhez kellett volna egy nagyobb érzékenységű, de ami erre megfelelne az otthoni választékból, az kétszer ilyen súlyos, és több helyet is foglal.
 
A fényképezőgéphez elemeket hoztam, és még valamit, amivel elem nélkül is tudom táplálni: még otthon vettem egy telefonokhoz ajánlott 5 V-os Power Bank akkucsomagot, mert a fényképezőgép szintén 5 V feszültséggel működik. A powerbank USB kimenetéhez azonban tápdugós ellátást kellett csinálnom, mert kapni nem lehet. Kaptam hozzá szerelhető dugót, és azt forrasztottam egy vezetékre, aminek a másik végén gyárilag szerelt USB csatlakozó volt. Amikor már kitanultam a szeszélyeit (mert vannak!!!), ez az összeállítás nagyon jó szolgálatot tett olyan helyzetekben, amikor a fényképezőgépet sokat és gyakran használtam, és többször is kellett volna elemet/akkut cserélnem. Így viszont akár egy óránál tovább sem kellett kikapcsolnom. A vezeték meg az akkucsomag használata zsebből azért egy kicsit bajos.  

Internet
Még nemrég azt olvastam az MS Lofotenről, hogy internet csak a közös helyiségekben, társalgókban van, és ingyenes. Itt a hajón mondták, hogy most már nem ingyenes, viszont sokkal jobb minőségű és a kabinokban is elérhető. Az ára a teljes 11 napra 400 NOK, egy napra viszont 50 NOK. A minősége pedig még a videós skypeolást is kibírta, azon kívül, hogy néha újra be kellett jelentkezni, igazán semmi rosszat nem lehet mondani róla. A mobilhálózatok (a Telenor és a T-Mobil partnerei) pedig még a legtávolabbi pontokon is elérhetőek voltak.  

És hogy a trollokat se felejtsem: sok helyen, sokféle formában találkozik velük az ember, ez a példány Honningsvåg egyik terét 'díszíti':troll.jpg

Az útibeszámoló, tehát a hajóút napi történéseinek naplója itt olvasható.

A bejegyzés trackback címe:

https://vizek-hajok.blog.hu/api/trackback/id/tr4911797239

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

neduddki21 2016.10.23. 16:31:57

Nagyon felcsigázott a bolg, várom a folytatást. Egy dolog nem világos: ha ki akarok szállni hosszabb időre, pl. hogy részt vegyek egy kiránduláson, hogy tudom folytatni az utat? Foglalásnál be kell ezt is kalkulálni? Mert lehet, hogy a következő hajó egy drágább kategóriájú lesz.

wape 2016.10.23. 23:50:45

Mit is írjak? Először van egy további olcsó utazási mód, a legolcsóbb szerintem, igaz csak 25 év alatt. Szeptember és április között lehet venni 2000-ben olyan 50.000 forintnyi korona volt, 21 napig lehet utazni bármilyen irányba, bármennyi megszakítással, de kabin nélkül. Én Bodo-Kirkeness-Trondheim úton utazgattam februárban.
Fantasztikus volt, a kapitány este bemondta, ha volt északi fény, rohant fel mindenki a hajóra. Egyszerre sosem voltunk 30-40-nél (de volt, hogy csak kb 10)-en egyszerre az utazók közül. És mivel tágas hajók ezek, bárhol hagyták az embert aludni. Mivel Norvégia, a hátizsákot is le lehetett tenni, bárhol a hajón, ott volt egy nap múlva is. Valahol fent van talán még az útleírásom is a neten. Jó utazást, szuper lesz!

fische 2016.10.24. 12:09:12

@neduddki21: A kérdés, hogy magad szervezed-e a kirándulásokat, és hogy meghaladják-e a hajó tartózkodási idejét az adott helyen. Ha igen, akkor szerintem az egyes szakaszokra kell megvenni a jegyet, de ez nem 100%!
És itt a folytatás:
vizek-hajok.blog.hu/2016/10/24/hurtigruten_a_beszamolo_1_resz

fische 2016.10.24. 12:16:13

@wape: Sajnos én már közelebb vagyok a háromszor 25 évhez, mint a kétszer 25-höz, így amit írsz, rám már nem vonatkozik.
Amit azonban írsz a hajós hétköznapokról, pontosan úgy igaz: az ember készenlétben ül kabáttal, fényképezőgéppel, és várja az információkat.
Itt a poszt folytatása:
vizek-hajok.blog.hu/2016/10/24/hurtigruten_a_beszamolo_1_resz

wape 2016.10.24. 13:13:35

Minden elismerésem, hogy belefogtál még ebbe az utazásba. Talán utánanéztél, de Vardoban meg fog állni a hajó és ott van egy pazar ki erőd egy helytörténeti múzeummal. Nem tudom lesz-e annyi időd, hogy megnézd. Én kiszálltam odafele (igaz az hajnalban volt) megnéztem a várost és Vadso-t a szomszédban, majd délután jött visszafelé a hajó Kirkenessből és visszaszálltam.
süti beállítások módosítása